Eszközbérleti szerződés vállalkozások között, online aláírva

1. A bérlet tárgya és időtartama

1. A Bérbeadó a következő ingó dolgot (a továbbiakban: Eszköz) a Bérlő időleges használatába adja, a Bérlő pedig az Eszközt átveszi, és bérleti díjat fizet érte: A bérelt dolog. Az Eszköz fogalmába a jelen szerződésben az átadás-átvételi jegyzőkönyvben felsorolt tartozékok és dokumentumok is beletartoznak.
2. A bérlet időtartama: A bérlet időtartama.
3. A használat célja és helye: A használat célja és helye. A Bérlő az Eszközt más célra vagy más helyen csak a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával használhatja.
4. Az Eszköz átadásának és visszaadásának helye: Az átadás és a visszaadás helye.
5. Az Eszköz a bérlet teljes időtartama alatt a Bérbeadó tulajdonában marad. A jelen szerződés a Bérlő számára vételi jogot vagy tulajdonszerzési lehetőséget nem keletkeztet.
6. A jelen szerződésben használt „Ptk.” rövidítés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt jelöli.

2. A Felek nyilatkozatai

1. A Felek kijelentik, hogy szabályszerűen létrejött és működő gazdasági szereplők, a jelen szerződést gazdasági, illetve szakmai tevékenységük körében kötik, és egyikük sem minősül fogyasztónak.
2. A Felek kijelentik, hogy ellenük csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy szerkezetátalakítási eljárás nincs folyamatban, továbbá hogy a nevükben aláíró személy a szerződés megkötésére jogosult, és képviseleti joga nincs korlátozva. A Bérbeadó kijelenti, hogy az Eszköz bérbeadására jogosult.

3. Átadás és állapotfelvétel

1. A Bérbeadó az Eszközt a bérlet kezdőnapján, a megjelölt helyen, üzemképes és tiszta állapotban, a kezelési és biztonsági útmutatóval együtt adja át. Az átadás feltétele az óvadék 7. fejezet szerinti megfizetése.
2. A Felek az átadáskor átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel, amely tartalmazza
3. az Eszköz azonosító adatait (típus, gyári szám vagy más azonosító);
4. a tartozékok és a dokumentumok felsorolását;
5. az Eszköz állapotát, a látható hibákat és sérüléseket, valamint – ha értelmezhető – az üzemóra- vagy számlálóállást;
6. az átadás időpontját és a Felek esetleges észrevételeit.
7. A jegyzőkönyvhöz a Felek fényképeket csatolhatnak; azt aláírják vagy e-mailben jóváhagyják. A jegyzőkönyv az Eszköz visszaadáskori állapotának összevetési alapja.
8. A Bérlő az átvételt követő két munkanapon belül köteles a Bérbeadóval közölni, ha az Eszköz működésében az átvételkor nem észlelhető hibát tapasztal. Az ezt követően felfedezett hibát a Bérlő a felfedezése után késedelem nélkül közli.
9. A Bérbeadó szavatol azért, hogy az Eszköz a bérlet teljes időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak, továbbá hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a Bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. E szavatosságra a hibás teljesítés, illetve a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet (Ptk. 6:332. §).

4. Az Eszköz használata

1. A Bérlő az Eszközt rendeltetésének és a jelen szerződésnek megfelelően, a kezelési és biztonsági előírások, valamint a vonatkozó jogszabályok betartásával, a kezeléshez szükséges ismeretekkel és – ha jogszabály előírja – képesítéssel rendelkező személyekkel használhatja (Ptk. 6:333. § (1) bekezdés).
2. A Bérbeadó a Bérlő szükségtelen zavarása nélkül, előzetes egyeztetés alapján jogosult a használatot ellenőrizni. Ha a Bérlő a Bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek nem megfelelő használatot, a Bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja (Ptk. 6:333. § (2)–(3) bekezdés).
3. A Bérlő az Eszközt csak a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával adhatja albérletbe vagy harmadik személy használatába. Hozzájárulással történő átengedés esetén a harmadik személy magatartásáért a Bérlő úgy felel, mintha az Eszközt maga használta volna; hozzájárulás nélküli átengedés esetén azokért a károkért is felel, amelyek enélkül nem következtek volna be (Ptk. 6:334. §).
4. A Bérlő az Eszközt nem alakíthatja át, azon a Bérbeadó tulajdonjogára utaló jelölést nem távolíthat el. Jogosulatlan átalakítás esetén a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani (Ptk. 6:333. § (4) bekezdés).
5. A Bérlő az Eszközt nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Ha harmadik személy az Eszközre igényt jelent be, vagy azt lefoglalják, a Bérlő a Bérbeadó tulajdonjogáról az érintetteket tájékoztatja, és a Bérbeadót késedelem nélkül értesíti.

5. Karbantartás, javítás és költségek

1. Az Eszköz fenntartásával járó kisebb költségeket (különösen a napi tisztítást, a kezelési útmutató szerinti napi ellenőrzést és a szokásos fogyóanyagokat) a Bérlő, a többi költséget – így az időszakos karbantartás és a nem a Bérlő által okozott hibák javításának költségét – és az Eszközzel kapcsolatos terheket a Bérbeadó viseli (Ptk. 6:335. § (1) bekezdés).
2. A Bérlő köteles a Bérbeadót késedelem nélkül értesíteni, ha az Eszköz meghibásodott, ha azt károsodás veszélye fenyegeti, vagy ha a Bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel. A Bérbeadó jogosult az őt terhelő munkákat elvégezni és a károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtenni; a Bérlő ezt lehetővé teszi (Ptk. 6:335. § (2)–(3) bekezdés).
3. Ha a Bérbeadó az őt terhelő javítást a Bérlő értesítése ellenére megfelelő határidőn belül nem végzi el, azt a Bérlő a Bérbeadó helyett és költségére elvégezheti vagy elvégeztetheti (Ptk. 6:335. § (4) bekezdés).
4. Arra az időre, amely alatt a Bérlő az Eszközt a saját érdekkörén kívül felmerült okból – különösen a Bérbeadót terhelő javítás miatt – nem használhatja, bérleti díj nem jár (Ptk. 6:336. § (2) bekezdés).

6. Bérleti díj

1. A bérleti díj: Bérleti díj. Ha a díj meghatározása eltérően nem rendelkezik, a díj nettó összeg, amelyet a jogszabály szerint fizetendő általános forgalmi adó terhel.
2. A bérleti díj fizetésének rendje: A bérleti díj fizetésének rendje. Ha a Felek eltérően nem állapodnak meg, a bérleti díj havonta előre, egy hónapnál rövidebb bérlet esetén a szerződés megkötésekor esedékes (Ptk. 6:336. § (1) bekezdés). A Bérbeadó a bérleti díjról számlát állít ki, amelyet a Bérlő átutalással egyenlít ki.
3. Késedelmes fizetés esetén a Bérlő a Ptk. 6:155. §-a szerinti késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerinti behajtási költségátalányt köteles megfizetni.
4. Ha a Bérlő a bérleti díjat vagy az őt terhelő költségeket nem fizeti meg, a Bérbeadó – a Bérlőnek megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel küldött fizetési felszólítás eredménytelensége esetén – a szerződést felmondhatja (Ptk. 6:336. § (3) bekezdés).

7. Óvadék

1. A Bérlő a jelen szerződésből eredő kötelezettségei biztosítékául az Eszköz átvétele előtt pénzbeli óvadékot fizet a Bérbeadónak (Ptk. 5:95. §), amelynek összege: Óvadék összege.
2. Az óvadék biztosítja a bérleti díj, a késedelmi kamat, a Bérlőt terhelő költségek, valamint az Eszközben okozott kár és az Eszköz elvesztése miatti kártérítés megfizetésére irányuló, a jelen szerződésből eredő követeléseket.
3. A Bérbeadó a lejárt és meg nem fizetett, az óvadékkal biztosított követelését a Bérlőhöz intézett nyilatkozattal az óvadékból közvetlenül kielégítheti, és erről a Bérlővel írásban, késedelem nélkül elszámol (Ptk. 5:138. §). Ha a bérlet fennállása alatt az óvadékból kielégítést keres, a Bérlő az óvadékot a felszólítástól számított nyolc napon belül az eredeti összegre kiegészíti.
4. Az óvadék után kamat nem jár. A Bérbeadó az óvadéknak az elszámolás után fennmaradó részét az Eszköz visszaadását követő tizenöt napon belül visszafizeti a Bérlőnek.

8. Kockázatviselés, kár és biztosítás

1. A Bérlő az Eszköz átvételétől a visszaadásáig felel az Eszközben bekövetkezett kárért, valamint az Eszköz elvesztéséért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kár a rendeltetésszerű használat következménye, vagy azt ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta, amelynek elkerülése vagy elhárítása tőle nem volt elvárható.
2. Az Eszköz pótlási értéke, amelyet a Felek az Eszköz teljes megsemmisülése vagy elvesztése esetén a kár mértékeként előre elfogadnak: Az eszköz pótlási értéke. Részleges károsodás esetén a kár mértéke az Eszköz eredeti állapotba hozásának szükséges és igazolt költsége, de legfeljebb a pótlási érték.
3. Az Eszköz megrongálódását, elvesztését vagy eltulajdonítását a Bérlő késedelem nélkül, legkésőbb a tudomásszerzést követő munkanapon bejelenti a Bérbeadónak; eltulajdonítás vagy rongálás gyanúja esetén a rendőrségen feljelentést is tesz, és annak igazolását a Bérbeadónak átadja.
4. A Bérlő által a bérlet időtartamára kötendő biztosítás (ha a Felek ilyet nem írnak elő, e mező értéke „nincs”): A bérlő által kötendő biztosítás. Ha a Felek biztosítást írnak elő, a Bérlő a kötvényt és a díj megfizetésének igazolását az átvételig bemutatja. A biztosítás a Bérlő felelősségét nem korlátozza; a biztosító által a Bérbeadónak megfizetett összeg a Bérlő kártérítési kötelezettségébe beszámít.
5. Az Eszköz használata során a Bérlő vagy harmadik személy vagyonában okozott kárért a Felek egymás közötti viszonyában a Bérlő felel, kivéve, ha a kárt az Eszköznek a Bérbeadó által ismert vagy ismerhető, a Bérlővel nem közölt hibája okozta.

9. Felelősség és elháríthatatlan akadály

1. A Bérbeadó a jelen szerződés megszegésével okozott károkért – az Eszköz hibája miatti felmondás jogát nem érintve – legfeljebb a szerződés alapján az utolsó tizenkét hónapban fizetett, illetve fizetendő bérleti díj összegéig felel. E korlátozás nem vonatkozik a szándékos, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésre (Ptk. 6:152. §).
2. Egyik Fél sem köteles megtéríteni a szerződésszegéssel okozott kárt, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (például természeti csapás, háború, járványügyi vagy más hatósági intézkedés) okozta, és nem volt elvárható tőle, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa (Ptk. 6:142. §). Az akadályt észlelő Fél a másik Felet késedelem nélkül értesíti. Ha az akadály harminc napnál tovább tart, bármelyik Fél azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. A pénzfizetési kötelezettség teljesítése alól az akadály nem mentesít.

10. A bérlet megszűnése

1. A határozott időre kötött bérlet a meghatározott idő elteltével megszűnik. Ha a Bérlő az Eszközt ezt követően tovább használja, és a Bérbeadó ez ellen tizenöt napon belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át (Ptk. 6:338. § (1) bekezdés).
2. A határozatlan időre kötött bérletet bármelyik Fél rendes felmondással, a Ptk. 6:339. §-ában meghatározott felmondási idővel mondhatja fel.
3. Bármelyik Fél azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a szerződést, ha a másik Fél a szerződést súlyosan megszegi, és a szerződésszegést – ha az orvosolható – a felszólításban tűzött legalább nyolcnapos határidőn belül sem orvosolja. Ezen túlmenően a felmondásra a Ptk.-ban meghatározott esetekben (különösen a 6:332., a 6:333. és a 6:336. §-ban foglalt esetekben) van helye.
4. A szerződés megszűnik, ha az Eszköz elpusztul (Ptk. 6:338. § (2) bekezdés). Ha a Bérbeadó az Eszköz tulajdonjogát a bérlet alatt átruházza, a bérleti szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a Bérbeadó helyébe (Ptk. 6:340. § (2) bekezdés).

11. Az Eszköz visszaadása

1. A bérlet megszűnésekor a Bérlő köteles az Eszközt a tartozékaival együtt, tisztán, az átvételkori állapotnak megfelelően – a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenés figyelembevételével – a visszaadás helyén visszaadni. A visszaadáskor a Felek az Eszköz állapotát a 3.2. pont szerinti jegyzőkönyvben rögzítik.
2. A hiányzó tartozékok pótlásának, valamint a Bérlőnek felróható sérülések és a szokásos mértéket meghaladó szennyeződés megszüntetésének költségét a Bérlő viseli; e költségeket a Bérbeadó az óvadékból is kielégítheti.
3. Ha a Bérlő az Eszközt jogosulatlanul tartja vissza, a visszatartás idejére a bérleti díjat köteles megfizetni, és felel minden olyan kárért, amely enélkül nem következett volna be (Ptk. 6:341. § (3) bekezdés).

12. Titoktartás és a személyes adatok kezelése

1. A Felek a szerződés teljesítése során tudomásukra jutott, a másik Félre vonatkozó üzleti titkot és egyéb nem nyilvános információt bizalmasan kezelik, azt harmadik személynek csak a másik Fél hozzájárulásával, illetve jogszabályi kötelezettség alapján adják ki. E kötelezettség a szerződés megszűnése után is fennmarad.
2. A Felek a másik Fél képviselőinek, kapcsolattartóinak és a teljesítésben közreműködő munkatársainak személyes adatait (név, beosztás, e-mail-cím, telefonszám) önálló adatkezelőként, az (EU) 2016/679 rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján, a szerződés megkötéséhez, teljesítéséhez és a kapcsolattartáshoz fűződő jogos érdekük alapján kezelik; ha a Fél egyéni vállalkozó, adatainak kezelése a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontján alapul.
3. A Felek az adatokat a szerződés megszűnésétől számított öt évig, a számviteli bizonylatokon szereplő adatokat pedig a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben előírt ideig őrzik meg. Az érintettek kérhetik az adataikhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, tiltakozhatnak az adatkezelés ellen, és panaszt tehetnek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A Felek a saját munkatársaikat az e pontban foglaltakról tájékoztatják.

13. Értesítések és kapcsolattartás

1. A Felek a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozataikat írásban, a szerződő felek adatai között megjelölt e-mail-címre vagy székhelyükre küldik. A jelen szerződés alkalmazásában az e-mail is írásbeli nyilatkozatnak minősül. A Felek kapcsolattartója – eltérő írásbeli értesítés hiányában – a nevükben a szerződést aláíró személy.
2. A Felek megállapodnak abban, hogy az e-mailben küldött nyilatkozatot az elküldését követő munkanapon kézbesítettnek tekintik, kivéve, ha a küldő Fél a kézbesítés sikertelenségéről automatikus értesítést kap. Az ajánlott, tértivevényes postai küldeményt a kézbesítés napján, az átvétel megtagadása esetén a megtagadás napján, „nem kereste” jelzéssel történő visszaérkezés esetén pedig a második kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapon tekintik kézbesítettnek.
3. A Felek az elérhetőségeik megváltozásáról egymást késedelem nélkül, írásban tájékoztatják. Az ennek elmulasztásából eredő hátrányt a mulasztó Fél viseli.

14. Jogviták rendezése és az alkalmazandó jog

1. A Felek a szerződéssel kapcsolatos vitáikat elsősorban tárgyalás útján rendezik. Ha a tárgyalás a vita írásbeli közlésétől számított harminc napon belül nem vezet eredményre, bármelyik Fél a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat.
2. A jelen szerződésre a magyar jog az irányadó. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., különösen a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadók.

15. Záró rendelkezések

1. A szerződés az utolsó aláírás napján jön létre és lép hatályba. A szerződés módosítása és közös megegyezéssel történő megszüntetése csak írásban, mindkét Fél aláírásával érvényes (Ptk. 6:191. §).
2. A Felek a jelen szerződést (a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek összességét) csak a másik Fél írásbeli hozzájárulásával ruházhatják át harmadik személyre (Ptk. 6:208. §).
3. A jelen szerződés a Felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza; az abba nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik (Ptk. 6:87. §).
4. Ha a szerződés valamely rendelkezése érvénytelen, az a többi rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha feltehető, hogy a Felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg (Ptk. 6:114. §).
5. A Felek a szerződést elektronikus úton kötik meg és írják alá. Az aláírt szerződést mindkét Fél elektronikus dokumentumként (PDF formátumban) megkapja; a Felek az így létrejött szerződést magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
6. A Felek a szerződést elolvasták, annak tartalmát megértették, és mint akaratukkal mindenben egyezőt aláírták.