Adásvételi szerződés ingó dologra, online aláírva

1. A szerződés tárgya

1. Az Eladó eladja, a Vevő megvásárolja a következő ingó dolgot (a továbbiakban: Dolog): Az adásvétel tárgya.
2. Az adásvétel kiterjed a Dolog következő tartozékaira és a Dologhoz tartozó dokumentumokra, amelyeket az Eladó a Dologgal együtt ad át: A dolog tartozékai és átadandó dokumentumai.
3. A Felek rögzítik, hogy a Dolog egyedileg meghatározott, használt ingó dolog, nem ingatlan, és nem olyan dolog (például gépjármű), amelynek tulajdonjog-változását közhiteles nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
4. A jelen szerződésben használt „Ptk.” rövidítés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt jelöli.

2. A Felek nyilatkozatai

1. A Felek kijelentik, hogy nagykorú, cselekvőképes természetes személyek, a jelen szerződést saját nevükben, magánszemélyként, gazdasági vagy szakmai tevékenységük körén kívül kötik, és a szerződés megkötését jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat nem korlátozza.
2. Az Eladó kijelenti, hogy
3. a Dolog az ő tulajdona, és jogosult a Dolog tulajdonjogát átruházni; ha a Dolog házastársi (bejegyzett élettársi) közös vagyonba tartozik, házastársa (bejegyzett élettársa) az eladáshoz hozzájárult;
4. a Dolgon harmadik személynek nincs olyan joga (különösen zálogjoga, használati joga, bérleti joga vagy elidegenítési tilalma), amely a Vevő tulajdonszerzését akadályozná vagy korlátozná;
5. a Dologgal kapcsolatban per, hatósági eljárás vagy végrehajtási eljárás (foglalás) nincs folyamatban, és tudomása szerint ilyen eljárás megindítására sincs alap;
6. a Dolgot jogszerűen szerezte meg, és az nem származik bűncselekményből.
7. A Vevő kijelenti, hogy a Dolgot a szerződés megkötése előtt megtekintette, illetve megtekinthette, és – ha a Dolog jellege ezt lehetővé teszi – kipróbálhatta, továbbá a 3. fejezetben foglalt tájékoztatást megkapta.
8. A Felek kölcsönösen vállalják, hogy a szerződés teljesítése során egymással együttműködnek, és minden olyan körülményről késedelem nélkül tájékoztatják egymást, amely a szerződés teljesítését érinti.

3. A Dolog állapota és ismert hibái

1. A Vevő tudomásul veszi, hogy a Dolog használt, ezért azon a rendeltetésszerű használattal együtt járó kopás, elhasználódás és értékcsökkenés a szerződés megkötésekor is megvan, és ez nem minősül hibának.
2. Az Eladó a Dolog általa ismert hibáiról és lényeges tulajdonságairól a Vevőt a következők szerint tájékoztatta: A dolog ismert hibái.
3. Az Eladó kijelenti, hogy a Dolognak a 3.2. pontban meg nem jelölt, általa ismert hibája nincs, és a Dolog lényeges tulajdonságairól a Vevőnek a valóságnak megfelelő tájékoztatást adott.
4. Az Eladó nem teljesít hibásan azon hibák tekintetében, amelyeket a Vevő a szerződés megkötésekor ismert, vagy amelyeket ismernie kellett (Ptk. 6:157. § (1) bekezdés). Ilyennek minősülnek különösen a 3.2. pontban megjelölt hibák.
5. Az Eladó a Dologra jótállást nem vállal. Ha a Dologra a gyártó vagy a forgalmazó által vállalt jótállás még érvényes, az abból eredő jogokat a tulajdonjog átszállása után a Vevő érvényesítheti (Ptk. 6:172. §); ehhez az Eladó a jótállási jegyet és a vásárlást igazoló bizonylatot – ha azok a birtokában vannak – a Vevőnek átadja.

4. A vételár és a fizetés

1. A Dolog vételára: Vételár. A vételár magában foglalja az 1.2. pontban felsorolt tartozékok és dokumentumok ellenértékét is.
2. A vételár megfizetésének módja és határideje: Fizetés módja és határideje.
3. A vételárat készpénzfizetés esetén a pénz átvételének időpontjában, átutalás esetén pedig akkor kell megfizetettnek tekinteni, amikor az összeget az Eladó fizetési számláján jóváírták (Ptk. 6:42. § (2) bekezdés). Készpénzfizetés esetén az Eladó a vételár átvételét írásban elismeri; átutalás esetén a jóváírásról a Vevőt e-mailben értesíti.
4. A vételárból a Vevő a következő összeget a kötelezettségvállalása megerősítéseként, foglalóként fizeti meg a 4.2. pont szerinti rendben (ha a Felek foglalót nem kötnek ki, e mező értéke „nincs”): Foglaló összege.
5. Ha a Felek foglalót kötöttek ki, arra a Ptk. 6:185. §-a irányadó: a szerződés teljesítése esetén a foglaló összege a vételárba beszámít; ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik Fél sem vagy mindkét Fél felelős, a foglaló visszajár; ha a teljesítés meghiúsulásáért a Vevő felelős, a foglalót elveszti, ha pedig az Eladó felelős, a foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
6. A vételáron felül a Vevőt más fizetési kötelezettség nem terheli, kivéve a 6.5. pontban meghatározott költségeket.

5. Az átadás-átvétel

1. Az átadás helye és ideje: Az átadás helye és ideje.
2. Az Eladó a Dolgot – a tartozékokkal és a dokumentumokkal együtt – a vételár teljes megfizetésével egyidejűleg vagy azt követően köteles a Vevő birtokába adni. A vételár teljes megfizetése előtt az Eladó a Dolog átadását megtagadhatja.
3. A Vevő köteles a Dolgot a megjelölt helyen és időben átvenni (Ptk. 6:215. § (1) bekezdés). Az átvételkor a Vevő a Dolgot a szokásos módon megvizsgálja.
4. A Felek az átadás-átvételről írásbeli elismervényt (átadás-átvételi jegyzőkönyvet) készítenek, amely tartalmazza az átadás időpontját és helyét, a Dolog és a tartozékok felsorolását, a Dolog átadáskori állapotát, valamint a Felek esetleges észrevételeit. Az elismervény e-mailben is elkészíthető és megküldhető; ha a Felek elismervényt nem készítenek, az átadás tényét és időpontját más módon is bizonyíthatják.
5. Ha a Vevő a szabályszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, átvételi késedelembe esik. Ebben az esetben az Eladó a Dolgot a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles megőrizni, a kárveszély pedig a késedelem bekövetkezésével átszáll a Vevőre (Ptk. 6:156. §). Az őrzéssel járó szükséges és igazolt költségeket a Vevő téríti meg.

6. A tulajdonjog és a kárveszély átszállása, költségek

1. A Dolog tulajdonjoga a jelen szerződés alapján a Dolog birtokának a Vevőre történő átruházásával, azaz az átadással száll át a Vevőre (Ptk. 5:38. § (1) bekezdés). A Felek tulajdonjog-fenntartásban nem állapodnak meg.
2. Az átadás időpontjától kezdve a Vevő szedi a Dolog hasznait, viseli a Dologgal kapcsolatos terheket, valamint a Dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni (kárveszély).
3. Az átadásig a Dolog megóvásáról az Eladó gondoskodik; ha a Dolog az átadás előtt megsemmisül vagy megrongálódik, erről a Vevőt késedelem nélkül értesíti.
4. Az átadással (a birtok átruházásával) kapcsolatos költségek az Eladót, a Dolog átvételének költségei a Vevőt terhelik (Ptk. 6:218. §).
5. A Dolog elszállításával, csomagolásával és – ha a Felek ebben megállapodnak – a Vevő által kért helyre történő szállításával járó költségek a Vevőt terhelik. A szerződés megkötésével kapcsolatos saját költségeit mindegyik Fél maga viseli.

7. Kellékszavatosság

1. Az Eladó a Dolognak az átadás időpontjában fennálló olyan hibájáért, amelyet a Vevő a szerződés megkötésekor nem ismert és nem is kellett ismernie, a Ptk. szerinti kellékszavatossággal tartozik.
2. Kellékszavatossági igénye alapján a Vevő elsősorban a hiba kijavítását vagy – ha az lehetséges – a Dolog kicserélését igényelheti, kivéve, ha a választott igény teljesítése lehetetlen, vagy az az Eladónak aránytalan többletköltséget okozna. Ha az Eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalja, megfelelő határidőn belül nem tudja teljesíteni, vagy a Vevőnek a kijavításhoz vagy a kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt, a Vevő a vételár arányos leszállítását igényelheti, a hibát az Eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy elállhat a szerződéstől (Ptk. 6:159. §). Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
3. A Vevő a hibát a felfedezése után késedelem nélkül köteles az Eladóval közölni; a közlés késedelméből eredő kárért a Vevő felelős (Ptk. 6:162. §). A Felek a közlés módjának az e-mailt is elfogadják; a közlésben a Vevő megjelöli a hibát és az érvényesíteni kívánt igényét.
4. A Vevő kellékszavatossági igénye az átadástól számított egy év alatt évül el (Ptk. 6:163. § (1) bekezdés).
5. Kicserélés vagy elállás esetén a Vevő nem köteles megtéríteni a Dolognak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye (Ptk. 6:167. § (2) bekezdés). Elállás esetén a Vevő a Dolgot, az Eladó a vételárat egyidejűleg adja vissza.
6. Az Eladó a hibás teljesítésből eredő kárt is köteles megtéríteni, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti (Ptk. 6:174. §).

8. Jogszavatosság

1. Az Eladó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a Dologra vonatkozóan olyan joga, amely a Vevő tulajdonszerzését akadályozza, korlátozza, vagy a Dolog értékét csökkenti.
2. Ha a Vevő tulajdonszerzését harmadik személy joga akadályozza, a Vevő megfelelő határidő tűzésével felhívja az Eladót az akadály elhárítására vagy megfelelő biztosíték adására; a határidő eredménytelen eltelte után elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet (Ptk. 6:175. §). Ha harmadik személy joga a tulajdonjog gyakorlását korlátozza vagy a Dolog értékét csökkenti, a Vevőt a Ptk. 6:176. §-a szerinti jogok (tehermentesítés, elállás és kártérítés, illetve a vételár csökkentése) illetik meg.
3. Ha harmadik személy a Dologra vonatkozóan a Vevővel szemben igényt érvényesít, a Vevő erről az Eladót késedelem nélkül értesíti, és lehetővé teszi számára, hogy az igény elhárításában közreműködjön.

9. Késedelem és szerződésszegés

1. Ha a Vevő a vételárat (vagy annak valamely részletét) határidőben nem fizeti meg, a késedelembe esés napjától a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni. Ha a Vevő a fizetést az Eladó által tűzött megfelelő póthatáridőn belül sem teljesíti, az Eladó a szerződéstől elállhat (Ptk. 6:154. §).
2. Ha az Eladó a Dolgot a vételár megfizetése ellenére határidőben nem adja át, a Vevő a teljesítést követelheti, vagy – a Vevő által tűzött megfelelő póthatáridő eredménytelen eltelte után – elállhat a szerződéstől, és követelheti a már megfizetett vételár visszafizetését.
3. Elállás esetén a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik, és a Felek a már teljesített szolgáltatásokat egymásnak visszaadják; az elállásra jogosult Fél az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadását köteles felajánlani (Ptk. 6:213. § (1) bekezdés).
4. A szerződésszegő Fél a szerződésszegéssel a másik Félnek okozott kárt a Ptk. 6:142–6:143. §-a szerint köteles megtéríteni. A szerződésszegés egyéb következményeire a Ptk. rendelkezései irányadók.

10. Elháríthatatlan akadály

1. Egyik Fél sem köteles megtéríteni a szerződésszegéssel okozott kárt, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény (például természeti csapás vagy hatósági intézkedés) okozta, és nem volt elvárható tőle, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa (Ptk. 6:142. §).
2. Az akadályt észlelő Fél a másik Felet az akadályról és annak várható időtartamáról késedelem nélkül értesíti. Az akadály fennállásának idejére a teljesítési határidők meghosszabbodnak; ha az akadály harminc napnál tovább tart, bármelyik Fél elállhat a szerződéstől. A pénzfizetési kötelezettség teljesítése alól az akadály nem mentesít.

11. Értesítések és kapcsolattartás

1. A Felek a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozataikat és értesítéseiket a szerződő felek adatai között megjelölt e-mail-címre vagy postai címre küldik. A jelen szerződés alkalmazásában az e-mailben megküldött nyilatkozat is írásbelinek minősül.
2. Az e-mailben küldött értesítést a Felek a címzett levelezőrendszerébe történő megérkezésekor tekintik közöltnek; ha a küldő Fél a kézbesítés sikertelenségéről automatikus értesítést kap, az értesítést postai úton is megküldi.
3. A Felek az elérhetőségeik megváltozásáról egymást késedelem nélkül tájékoztatják. Az ennek elmulasztásából eredő hátrányt a mulasztó Fél viseli.

12. A személyes adatok kezelése

1. A Felek a jelen szerződésben és annak teljesítése során megismert, egymásra vonatkozó személyes adatokat (különösen a nevet, a születési adatokat, a lakcímet, az e-mail-címet és a telefonszámot) kizárólag a szerződés megkötése, teljesítése, a teljesítés igazolása és a szerződésből eredő igények érvényesítése céljából, az ehhez szükséges ideig – a követelések elévüléséig – kezelik.
2. A Felek ezeket az adatokat harmadik személlyel csak jogszabályi kötelezettség teljesítése, hatósági vagy bírósági eljárás, illetve igényérvényesítés céljából közlik, és megfelelő módon gondoskodnak azok biztonságáról.

13. Adó- és egyéb kötelezettségek

1. A Felek tudomásul veszik, hogy az adásvétellel összefüggő esetleges adó- és illetékkötelezettség a jogszabály szerint arra kötelezett Felet terheli; így az Eladót terheli az adásvételből esetlegesen származó jövedelem utáni adókötelezettség teljesítése.
2. Ha a Dolog használatához jogszabály engedélyt, bejelentést vagy nyilvántartásba vételt ír elő, annak beszerzése, illetve teljesítése az átadást követően a Vevő feladata; az Eladó az ehhez szükséges, birtokában lévő iratokat a Vevő rendelkezésére bocsátja.

14. Jogviták rendezése és az alkalmazandó jog

1. A Felek a szerződéssel kapcsolatos vitáikat elsősorban egymással egyeztetve, békés úton kísérlik meg rendezni. Ha az egyeztetés a vita írásbeli közlésétől számított harminc napon belül nem vezet eredményre, bármelyik Fél a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat.
2. A jelen szerződésre a magyar jog az irányadó. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., különösen az adásvételi szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadók.

15. Záró rendelkezések

1. A szerződés az utolsó aláírás napján jön létre és lép hatályba. A szerződés módosítása és közös megegyezéssel történő megszüntetése csak írásban, mindkét Fél aláírásával érvényes (Ptk. 6:191. §).
2. A jelen szerződés a Felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza; az abba nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik (Ptk. 6:87. §).
3. Ha a szerződés valamely rendelkezése érvénytelen, az a többi rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha feltehető, hogy a Felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg (Ptk. 6:114. §).
4. A Felek a szerződést elektronikus úton kötik meg és írják alá. Az aláírt szerződést mindkét Fél elektronikus dokumentumként (PDF formátumban) megkapja; a Felek az így létrejött szerződést magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
5. A Felek a szerződést elolvasták, annak tartalmát megértették, és mint akaratukkal mindenben egyezőt aláírták.